EBOOKS AND AUDIOBOOKS DISTRIBUTION

Amazon: [Kindle]

Audible [audiobook] [curatela]

GooglePlay [audiobooks]

Mondadori Store [audiobooks] [ebooks]

Kobo [audiobooks/ebooks]

Libraccio [audiobooks] [ebooks] [classicistranieri] [curatela]

Libreria Universitaria [ebooks]

IBS [audiobooks/ebooks]

LaFeltrinelli [audiobooks/ebooks]

Youcanprint [audiobooks/ebooks]

Barnes and Noble: [audiobooks/ebooks]

Findawayvoices Shop [audiobooks]

StreetLib: [audiobooks/ebooks]

Audiobooks.net [audiobooks]

Casa del libro [ebooks]

Libro.fm [audiobooks]

Gandhi [audiobooks/ebooks]

Web Analytics
Párizs - Wikipédia

Párizs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Párizs
Zászló Címer
(A város zászlaja) (Város címere)
A város mottója: Fluctuat nec mergitur.
(Latin: „Hánykolódik, de el nem süllyed”)
Párizs (Franciaország  )
Párizs
Párizs
Közigazgatás
Ország Franciaország Franciaország
Régió Île-de-France
Megye Párizs (75)
Polgármester Bertrand Delanoë1
Közigazgatási felosztás 20 kerület
Általános adatok
Terület 105,397 km² 2
86,9 km² 3
Népesség
- 2006 (becslés)
- 1999 (népszámlálás)
- rangsor
 
2 167 944 fő
2 125 246 fő
Franciaországban az első
Népsűrűség (2006) 24 948 fő/km² 2
Agglomerációk
Terület 14 518 km²
Népesség (2007)
- éves növekedés
12 067 000 fő
+ 0,32% (1990-1999)
Népsűrűség 770 fő/km² (1999)
Egyéb adatok
Testvérváros(ok) Olaszország Róma
Megjegyzések

1 a Szocialista Párt jelöltje
2 a Bois de Boulognet és a Bois de Vincennest is beleszámítva
3 az előbbiek nélkül

Párizs (franciául Paris) francia település, Franciaország fővárosa. A Szajna folyó partján terül el az Île-de-France régió (vagy Région Parisienne) szívében. Párizs Európa egyik legnépesebb városa. Becsült népessége elővárosait nem számítva 2006 januárjában 2 167 944 fő volt, ám agglomerációival a Párizsi „unité urbaine” (városi terület) populációja 2005-ben több volt mint 9 millió fő, míg a Párizs „aire urbaine” (fővárosi terület) 12 millió lakost számlál.

A két évezreden keresztül fontos szerepet játszó Párizs ma a világ egyik vezető gazdasági és kulturális központja, befolyása a politikára, az oktatásra, a szórakoztatóiparra, a sajtóra, a divatra, a tudományra és a műveszetekre a világ négy legjelentősebb városa közé emelte. A Région Parisienne Franciaország legfejlettebb területe, gazdaságának központja. 2006-ban 500,8 millió euróval a francia bruttó hazai termék egynegyedét adta. A világ 500 legjelentősebb vállalatából 38 székel Párizs számos üzleti negyedének egyikében. Jelentős nemzetközi szervezetek, mint az UNESCO, az OECD és az ICC is párizsi központú.

A világban Párizs a legnépszerűbb úticél a turisták körében több mint 30 millió évi látogatóval.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Lásd még: Párizs története, Párizs kronológiája

A legjelentősebb régészeti kutatások a 12. kerületben történtek, ahol 1991-ben rengeteg lelet került elő, köztük a legkorábbi állandó emberi létre utalók is. A Bercy környékén végzett ásatások során egy i. e. 4200-ból fennmaradt vadászfalu nyomait tárták fel nagy mennyiségű sírmelléklettel (köztük fa pirog, agyagedények, íjak, nyilak és más, kőből és csontból készült használati tárgyak).

Az őskori település és a galloromán kor között Párizs története teljesen homályba merült. Mindössze annyi ismeretes, hogy a parisii törzs, a kelta szenonok egy ága uralta a területet, amikor Julius Caesar seregei elfoglalták az országot. A legelfogadottabb nézet i. e. 250 és i. e. 200 körülre teszi a város alapítását, de pontos időpont nem ismert. A város elhelyezkedésével kapcsolatban is csak találgatni lehet. Korábban a Cité szigetére gondolták a gall települést helyét, ám ott minden lelet elpusztult a metró építése folyamán. Más feltételezések szerint a Île Saint-Louis szigeten lehetett a város, de akár azzal szemben – a mai bal parton – is elterülhetett. A legújabb, sokszor vitatott hipotézis a Valérien-hegyre teszi az ókori települést.

Lutetia egyik termája, a Cluny fürdő
Lutetia egyik termája, a Cluny fürdő

I. e. 52-től, miután Labienus gall helytartó elfoglalta a várost, az a Lutetia (gallosítva Lutèce) nevet kapta, a főváros szerepe pedig egyértelműen Lugdunumra (a mai Lyon) hárult. Az i. e. 1. századi római város a Szajna bal partján, pontosabban a mai Saint-Germaine körút, a Val-de-Grâce és a Rue Descartes által határolt területen a Luxemburg-kertig terült el. Központja a mai Rue Saint-Jacques mellett feküdt. A város egy római kori vidéki város létesítményeivel volt ellátva, színházzal, palotákkal, fürdőkkel, fórummal és amfiteátrummal rendelkezett. A várostól délre találták meg a temető nyomait.

Párizs a 4. században vette fel mai nevét a valaha itt élő parisii törzsről. 508-ban Klodvig a rómaiak felett aratott győzelme után ide helyezte birodalma központját. A 6. századtól egy kultikus hely is ismert a városban a mai Saint-Gervais templom helyén. A 8. században a vikingek támadása ellen erődrendszert építettek az Île de la Cité körül, amelyet a 9. században a Szajna jobb partjára is kibővítettek, megvédendő a Saint-Gervais és a Saint-Germain-l'Auxerroi templomokat. A bal parti városrészeket 885-ben a normannok elpusztították. Kapet Hugo 987-es trónra kerülésekor, a Kapeting-dinasztia uralmának kezdetén, Párizs Orléans mellett a Nyugati Frank Birodalom legjelentősebb városa volt.

Párizs ábrázolása az 1493-as Nürnbergi Krónikában
Párizs ábrázolása az 1493-as Nürnbergi Krónikában

A település a 11. században kezdett terjeszkedni a jobb parton, majd a 12 és 13. században gyors ütemű fejlődésnek indult, mivel fokozatosan királyi székhely lett; 1108-ban VI. Lajos király, majd I. Fülöp Ágost költözött a városba. Az ő uralkodása alatt épült fel Párizs sok jelentős létesítménye, mint az első Louvre, amely akkor még erődítmény volt, több templom, köztük a Notre-Dame székesegyház. A bal parti iskolákból létrejött a Sorbonne, a legkorábbi egyetem, amely korai növendékei közt tartják számon Albertus Magnust és Aquinói Szent Tamást. A középkorban a fekete halál időszakát kivéve Párizs egy kereskedelmi, kulturális és tudományos központ szerepét töltötte be. XIV. Lajos 1682-ben a mozgalmas városból Versaillesba helyezte át a királyi székhelyt, majd átalakíttatta a Louvre-t.

XV. Lajos alatt épült ki a Place de la Concorde, a Katonai Iskola a Les Invalideson, a Pénzügyi és az Igazságügyi Palota. XVI. Lajos három új városépítési rendelkezést tett; szabályozta az utak szélességét 9,75 méterben, 1784-ben új városfalat építtetett Fermiers Généraux néven, illetve leromboltatta a Szajna hídjain épült valamennyi lakóházat.

A Bastille börtönének megrohamozása 1789. július 14-én
A Bastille börtönének megrohamozása 1789. július 14-én

1789. július 14-én a Bastille lerombolása és az asztalosok Saint-Antoine külvárosi felkelése volt a Nagy Francia Forradalom kitörési mozzanata. 1793 és 1794 között a radikális párizsi kommün irányította Franciaországot. Ebben az időszakban váltak a kivégzések mindennapossá a francia fővárosban.

I. Napóleon elképzelése az volt, hogy Párizsnak kell a legszebb városnak lenni. Uralkodása idején a település radikális változásokon esett át, új utak, hidak, rakpartok, teljes városrészek, vágóhidak, templomok, főútvonalak épültek, elkészült az Diadalív, mai helyére került az Obeliszk, sőt új vízhálózat is létrejött a városban, miután új csatornák, víztározók és közkutak létesültek Párizsszerte. A Bourbon-restauráció idején épült ki a Saint-Germaine arisztokrata negyed.

1860-ban a város utoljára növelte jelentősen a területét, amikor is Auteuilt, Passyt, Les Batignollest, Montmartret, La Chapellet, La Villettet, Bellevillet, Charonnet, Bercyt, Vaugirardt és Grenellet hozzácsatolták, és így a városnak húsz kerülete lett. 1870-ben, a porosz-francia háborút lezáró békét Párizsban kötötték meg, és kikiáltották a második köztársaságot.

1871. március 22-én Párizs munkássága felkelt a poroszbarát vezetés ellen, kikiáltották a Párizsi Kommünt, mely 91 napon át védte hősiesen Párizst a poroszok ellen. A kormány és a kommün katonáinak küzdelmei során 20 000 párizsi hunyt el. A kommün alatt Párizs színe-java elpusztult a harcok hevében; a Rue de Rivoli házait fölgyújtották, a Városháza porig égett.

A későbbiekben Párizs több világkiállítás székhelye is volt. Ezekre épült 1889-ben az Eiffel-torony, 1900-ben pedig a párizsi metró, mikor a metropolisz a nyári olimpia színhelye volt. Mindezek mellett 1910-ben óriási árvíz pusztított végig a városban.

A Montmartre negyed egy 1925-ből származó képeslapon
A Montmartre negyed egy 1925-ből származó képeslapon

Az I. világháborút lezáró békét több Párizs környéki helyen kötötték meg. A második világháborúban, 1940 és 1944 között Párizs német megszállás alatt volt, míg a szövetséges csapatok érkezésének hírére 1944. augusztus 19-én lázadás nem kezdődött a városban. Dietrich von Choltitz generális, a párizsi helyőrség parancsnoka, 1944. augusztus 25-én kapitulált megtagadva a város teljes lerombolásáról szóló, Adolf Hitlertől kapott parancsot.

A háború után Párizs rohamosan fejlődött; a La Défense-hez hasonló hatalmas üzleti negyedek épültek. Felépült a Parc de la Villette, a Center Pompidou és a 209 méter magas Montparnasse-torony. Jelentősen kibővítették a metrót, megépítették a RER hálózatot. Az 1970-es években a belső területekről az ipari létesítményeket a külvárosokba költöztették. 1968 májusában a párizsi fiatalok lázadozni kezdtek a Latin-negyed területén az egyre növekvő társadalmi különbségek végett. 1976-ban a francia állam kisebb fokú függetlenséget engedett Párizsnak, ahol az első polgármester Jacques Chirac lett. Helyére 1995-ben Jean Tiberi került. Őt 2001-ben Bertrand Delanoë követte, aki radikálisabb politikájával a tömegközlekedést támogatva felvette a harcot a városi autósok ellen; számos busz- és bicikliútvonalat hozatott létre, megépíttette az első villamosvonalakat. 2005-ben és 2007-ben a város külvárosaiban lázadások törtek ki.

[szerkesztés] Éghajlat

Hónap Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sze Okt Nov Dec Év
Átlagos max °C 7 9 13 16 20 23 24 25 22 16 10 8 15
Átlagos min °C 4 4 6 9 12 15 16 16 12 8 4 4 7

Párizs éghajlata klasszikus óceáni, enyhébb a tél, hűvösebb a nyár. Átlagos csapadákmennyiség: 600 mm

[szerkesztés] Lakosság

Párizs népességszám-változása 1801 és 1926 között
1801 1851 1881 1926
547 800 1 053 000 2 240 000 2 871 000

Párizs lakossága 2005-ös becslések alapján 2 153 600 fő volt, mindez közel 105,4 km² területen. Ahogy az a nagy népsűrűségi adatból kitűnik, népesedési változásai nem követik más nyugati városokét. Egyrészt területe jóval kisebb, mint bármely más európai metropoliszé, mivel csak a tényleges belváros tartozik a városhoz. A város népsűrűsége igen nagy – az egyéb belvárosokkal összehasonlítva is – a New York-i Manhattan után a legsűrűbben lakott nyugati típusú belváros.

A nagy népsűrűség a városból elköltözők hullámát kompenzáló nagy számú bevándorlók miatt adódik. A városban élők 19,4%-a Franciaországon kívül született, 4,2%-a pedig kevesebb mint 10 éve rezidens az országban. A francia főváros több súlyos problémája (pl.: bűnözés, munkanélküliség) is a bevándorlók nagy számával magyarázható.

[szerkesztés] Közigazgatása

Az 1964-ben elfogadott és [1968]-ban hatályba lépett közigazgatási módosítás értelmében a Seine (75) megyét négy részre (Hauts-de-Seine, Seine-Saint-Denis, Val-de-Marne és Párizs) bontották, így Párizs önálló megye és városi önkormányzat egyben. Más francia nagyvárossal ellentétben így a környező külvárosoktól teljesen függetlenül működik.

Azonban ez azt is jelenti, hogy Párizs sokkal inkább függ az államtól, mint más francia város. Polgármestert is csak 1976 óta választhat, illetve pár közlekedési rendőrön kívül, önálló rendészeti szerve nincs.

A párizsi lakosok a húsz kerület önkormányzati testületét választják meg, amely kijelöli a kerületi polgármester személyét. Minden egyes kerületben bizonyos számú képviselőt választanak a Városi Önkormányzati testületbe is, amely Párizs polgármesterét választja meg, illetve ellátja a város és a megye irányítását is.

[szerkesztés] Párizs kerületei

Párizs I. kerülete Párizs II. kerülete Párizs III. kerülete Párizs IV. kerülete Párizs V. kerülete Párizs VI. kerülete Párizs VII. kerülete Párizs VIII. kerülete Párizs IX. kerülete Párizs X. kerülete Párizs XI. kerülete Párizs XII. kerülete Párizs XIII. kerülete Párizs XIV. kerülete Párizs XV. kerülete Párizs XVI. kerülete Párizs XVII. kerülete Párizs XVIII. kerülete Párizs XIX. kerülete Párizs XX. kerülete Bois de Vincennes Bois de Boulogne

Kép leírása

[szerkesztés] Városkép

Párizs a feltevések szerint két szajnai szigeten, a Cité szigeten és a Saint-Louis szigeten terült el. Innen a Szajna mindkét partján terül el maga a város 1860-ban meghúzott határai közt, amelyet a 32 kilométer hosszú külső körút határoz meg. Az előbbi ovális formájú területen túl Párizs további két parkos területet is magáénak tudhat: a Bois de Boulogne és a Bois de Vincennes ligeteket.

A városban további parkok is működnek (mint a Luxemburg-kert, a Jardin des Tuileries, a Parc de la Villette vagy a Parc de Belleville), de sok ház tetején is találni fás területeket.

Párizs fő folyója a Szajna, amely egy körívben folyik át délkeletről délnyugatra a városon. Így az északi Jobb Part kétszer akkora kiterjedésű, mint a déli Bal Part. Két kisebb folyó is húzódik a városban: a Bièvre, amely délről folyik a felszín alatt Párizsba és a Saint-Martin csatorna, amely északkelet felől részben lefedve érkezik a Szajnához.

A városban több kisebb domb is a található, melyek közül a jelentősebbek: a Montmartre és a Buttes-Chaumont a jobb parton, a Butte aux Cailles és a Sainte-Geneviève-hegy pedig a bal parton.

[szerkesztés] Közlekedés

Párizs nemzetközi közlekedési csomópont, ahol az összes közlekedési mód világszintű minőségben képviseli magát. A város két nagy nemzetközi reptere az Orly és a Charles De Gaulle nemzetközi repülőtér.

A központja Franciaország vasúthálózatának is, a TGV járatok innen hálózzák be az egész országot, de ez a kiindulópontja a London irányába járó Eurostar és a Benelux-államok felé közlekedő Thalys vonatoknak is. Jelentős csomópont maradt az autópálya-hálózatban is, a franciaországi 0 kilométerkő is a városban található, ám az átmenő forgalom számára a várost elkerülő körgyűrű ajánlott, mivel annál beljebb a forgalom óriási és nagyon lassú.

A városon belüli tömegközlekedés alapvetően metrón történik, amelyek 14 vonalon járnak, és behálózzák a város minden pontját. Továbbá sok autóbusz is gazdagítja a város közlekedését, amelyek a főbb gócpontokat kötik össze legtöbbször igen kanyargós útvonalon. A város határában mostanság több villamosvonal épült. Az agglomerációval öt RER vonal köti össze Párizst, amelyek egyben a városban gyorsvasútként is szolgálnak. A városi tömegközlekedést a világ legnagyobb hasonló cége az RATP üzemelteti.

[szerkesztés] Látnivalók

Párizs egyike azoknak a városoknak, ahol a legtöbb épített látnivaló található. Az Eiffel-torony, és Párizs egyik szimbóluma a diadalív.

[szerkesztés] Épületek

La Madeleine
La Madeleine
Sacré Cœur
Sacré Cœur
  • Eiffel-torony
  • Arc de Triomphe – a Place de l'Étoile közepén lévő alkotás, Franciaország dicsőségének és a csatában meghaltak emlékére
  • Les Invalides – I. Napóleon és sok katona mauzóleuma
  • Conciergerie – középkori börtön
  • Palais Garnier – a párizsi opera, Hitler szerint a világ legszebb épülete
  • Notre-Dame székesegyház a Cité szigeten
  • Sacré Cœur
  • Samaritaine – 20. század elején épített áruház
  • Sorbonne – a középkorban alapított párizsi egyetem
  • Szabadság-szobor – a New York-i kisebb változata
  • Panthéon – templom, a legnagyobb franciák nyugvóhelye
  • Sainte-Chapelle – 13. századi, gótikus kápolna
  • Église de la Madeleine (= Madeleine-templom, épült 1764-1842)
  • Place des Vosges – IV. Henrik által kialakított tér a Marais negyedben
  • Saint-Jacques torony
  • Királyi palota
  • Párizsi Nagymecset

[szerkesztés] Múzeumok

  • LouvreFranciaország legnagyobb múzeuma a 19. század előtti alkotások számára
  • Musée d'Orsay – volt vasúti pályaudvar, ma az impresszionista és újabb alkotások kiállítóhelye
  • Centre Georges Pompidou (Beaubourg) – Kortárs Művészeti Múzeum, óriási közkönyvtár.
  • Musée Rodin – francia szobrászok alkotásai
  • Musée du Montparnasse – a montparnasse-i művészek élettörténetének bemutatása
  • Musée Cluny (Musée National du Moyen-Age) – a középkori műalkotások gyűjteménye
  • Musée Picasso – közel 3000 Pablo Picasso képpel és saját magángyűjteménnyel

[szerkesztés] Egyéb

  • Montmartre – történelmi negyed a Szajna bal partján, a legjelentősebb művésznegyed, Sacré Cœur
  • Champs-Élysées – „főutcája”
  • Rue de Rivoli – bevásárlóutca
  • Place de la Concorde (korábban: Place de la Revolution) – Champs-Élysées végén, az Obeliszk helye
  • Place de la Bastille – A Bastille börtön helye a francia forradalom idejéig
  • Montparnasse – történelmi negyed a Szajna bal partján, műtermek, művészkávézók
  • Père Lachaise Temető – sok francia és külföldi híres ember sírjával
  • Cimetière de Montmartre
  • Cimetière du Montparnasse
  • Cimetière de Passy
  • Párizs csatornahálózata
  • Les Halles – óriási bevásárlóközpont
  • Le Marais – divatos negyed a Szajna jobb partján, jelentős homoszexuális és zsidó lakossággal
  • Szórakozóhelyek:
    • Fauchon
    • Berthillon fagylaltozó
    • Moulin Rouge
  • Áruházak:
    • Galeries Lafayette
    • Printemps áruház
  • Híres szállók:
    • Hôtel de Crillon, Place de la Concorde
    • Hôtel George V, Avenue Georges V
    • Hôtel Ritz Paris, Place Vendôme

[szerkesztés] Látnivalók Párizs környékén

  • VersaillesXIV. Lajostól kezdve a francia királyok lakhelye
  • La Défense – modern üzleti negyed Párizstól nyugatra, benne: Grande Arche
  • La Villette (Parc Astérix) – modern szórakoztató negyed Párizstól északkeletre
  • Disney-Land
  • Saint-Denis bazilika – a legtöbb francia uralkodó temetkezési helye

[szerkesztés] Külföldi kapcsolatok

Párizs mindössze Róma Olaszország városával kötött 1956-ban testvérvárosi egyezményt. („Csak Róma méltó Párizsra; csak Párizs méltó Rómára.”) Partnervárosi kapcsolatot tart fenn további 39 várossal.[1]

   

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Párizs témájú médiaállományokat.
Wikitravel
A Wikitravel tartalmaz Párizs témájú médiaállományokat.
Elődje:
Nyugat-Berlin
Európa Kulturális Városa
1989
Utódja:
Glasgow



Más nyelveken
Download ISO files from Walnut Creek and Others: Telecom 1996 - ADA (International Language for Software Engeneering) - AmiNET CD-ROM - Audio Toolkit - Avalon - BSD Docs -  CD-ROM of CD-ROMs - CICA for Windows 1 - CICA for Windows 2 - CicaNT - Cica1204 - CUG 1293 - DOOM CD - DOOM Tools - EAST 0894 - Garbo - Gif Galore - Usenet Source Code - Internet Info - Linux Web ToolsMusic Workshop - Windows NT -  Perl CD-ROMPower DOS - SCI Lib - SIMTEL92 - Space Shuttle Encyclopedia - Teacher2000 - Walnut Creek - Welcome to Africa - Butterly - Documenti (IT) - GNUtembergLa Coleccion (ES) - Libris Britannia - Project Gutenberg 94 - Project Gutenberg 97 - Giga Games - GNU X11R5 - Hobbes OS2 - Kirks Comm CD - RedHat 5.1 - CPM94 - OWA 1.7.7 - Perl CD 95 - SIMTEL10000 - Slackware 3.5 - SourceCode 0394 - Sys Vr4 - TaxInfo93 - Tex95 1 - Tex95 2 - RedAlert CD - CRV2 Collection - WCSampler44 - FractalFrenzy - World Radio Amateur Directory - PCOpen - 100 GreatGames - 1000 Games - 1000 HotGames - BadKillyMeow - BadKittyGothic - BBS Documentary DVD - BeachWare - BlachHawk97 - Complete Internet Archive -  Cybernet - DiamondCollection - FunPack93 - GigaGames3 - GigaGames5 - GoldGames - BusinessPlatinum -  BBSCompanion - HPAVC CDRom - HubbleSpace_1 - HubbleSpace_2SoundEffects - AMGKleptomania - AMGGrooveActivator - AmigaStXX - BigBang - DrumBase5000 - eGames151 - ELab1 - ELab2 - ELab3 - ELabCD1 - ELabCD2 - GeminiAtari93 - Greytsounds - HollywoodEdge - BrazilianPercussions - MasterbitsTR - MasterbitsClimax7 - MicroforumWIN1 - MicroforumWIN2 - MidimarkPro - ModemMadness - MusicStoreSound - NASASourceCode - NetwareSuperLibrary - NiceBeats28 - NiceBeats29 - NightOwl17 - NightOwl19 - NewGold1 - NewGold2 - UniverseOfSounds - PCSIGHome - PCSIGGames - PhoenixCD5.0 - PowerDos96 -PSL5 - PSL7 - PSL7bis - ArcadeMania - ReligiousClipart - Ruby - SapphireCollection - ScreenSaver98 - SharewareBackthrough - SharewareHeaven14 - SoundGallery - SoundsGood - SoundScan - SpaceAndAstronomy - SvCollect5 - SyntWorx - TucowsCD2 - ASPCD - JohnRuskinInstallation - JohnRuskinCD - TurboLinux98CD1 - TurboLinux98CD2 - GameWareCollection - UrbanShakedown - VoiceCrystal - WizooPlatinum - Wurlitzer - 4.4 BSD Lite Export - 640MbShareware - CD-ROMToday - CE_OP_CD - CDFacil1 - CDFacil2 - CDFacil3 - InnerWorld - MDCDRomMikroDAT2 - Pegasus4.0 - Saitek - Saturn - SharewareStudio - SLS CD.ROM - SoMuchShareware - StrategyAfterLife - Biblioteca3.7 - CDRom54cDVD0905 - cliCK12.7 - InternetWorld97 - LaBiblePC - Level0298R - MisterDrom - PCbresp - Expert15 - Expert27 - Expert33 - Expert34 - Pswe010 - RCDRom31 - Rom1025 - SoftMag - MacBible

MundoDoCDROM (Portuguese): 54 - 60 - 125 - 128 - 136 - 08 - 114 - 119 - 120 - 17 - 27 - 32 - 33 - 49 - 55 - 57 - 61 - 61bis - 65 - 66 - 67 - 79 - 92 - 59 - 69 -138 - 75 - 16 - 2 - 3 - 4 - 6

MundoDoLinux: 10 - 12 -13 - 15 - 16 - 19 - 20 - 37 - 44a -

LinuxXF: 137 - 50a - 50b - 50c - 102 - 108 - 109 - 126 - 166 - 183 -           

SIMTEL Special: CD1 - CD2 - 2001 - 1/1997 - 2/1997 - ForWindows96 -   
              
CICA32: 1/4 - 2/4 - 3/4 - 4/4

National Geographic: 1900-1906 - 1906-1909 - 1888-1900      
 
Project Gutenberg: Project Gutenberg - DVD 2002 - PG2003 - PGCD - PG DVD 2010 - PG DVD 2006 - PG CD 2007 - Some Best PG - PG Audiobooks MP3 - PG Audiobooks OGG -
PG Texts TXT - PG MP3 - PG OGG - PG TXT -  ZIM files - English ZIM - Zim for Kiwix -

LinuxMagazine: 40 - 142 - 114 - 120 - 121a - 121b - 122a - 122b - 123a - 123b - 125a - 125b - 130 - 139 -  

PierShareware: CD1 - CD3 - CD4 - CD8 - CD9

SharewareOverloadTrio: Volume1 - Volume2 - Volume3

Websites for Download: Hesperian Health (AR) - Kaos Small (AR) - Kaos Big (AR) - Arvind - Deutsch-Arabisch - Kaos (DE) - Project Reconnect (DE) - Deutsch als Fremdsprache - African History - Algebra to go - Binofino - Bookdash - Cats & Dogs Books - Ck12 - Corel Knoweledge - Educate - Fantastic Phonics Adults - Fantastic Phonics Child - Feed the Monster - GCF2015 - Iicba - English Language Training - Math Expressions - Mustard Seed Books - Ole Nepal - OpenStax - Rachel - RachelCourses - Saylor - Siyavula - StoryBooks - Tanzanian Exams - Wassce - Women in African History - Biblioteca (ES) - CNB Guatemala - EducaLAB (ES) - GCF2012 (ES) - Mustard Seed Books (ES) - Rachel (ES) - Tocomadera - Afrique - Cats & Dogs Books (FR) - Ebooks Gratuits (FR) - Haiti Futur (FR) - Kaos (FR) - StoryBooks (ID) - Deutschkurse - Kaos (PT) - Kaos (SW) - Refugees - Appunti di informatica liberaWatch Tower Library -

Wiki Projects: English Wiki Abstracts (XML) - Education - CDpedia0.7 - DVDpedia0-7 -  MLWikipediaCD - WikipediaPL06 -

ZIM Projects: Wikipedia - Wikisource

AKAI S6000 - Ultimate - Vol. 5 - World Sounds

Best Service -  DanceFloorBast - DanceMegaDrumsEthnicJourneySound - KillerHorns - DOM - RossGarfieldDrums

Cream of the Crop: 1 - 11.1 - 11.2 - 2 - 24 - 25 - 26 - 3 - 4 - 6 - 7 - 8.1 -

InfoMagic: Games1 - Games2 - NTSource1 - NTSource2 - Windows3Pack1 - Windows3Pack2 - Windows3Pack3 - Windows3CD1 - Windows3CD2 - Windows6Pack1 - Windows6Pack2Windows6Pack3Windows6Pack4 - Windows6Pack5 - Windows6Pack6 -

LearnKey 70215 - CD1 - CD4 - CD5 - ClusterServerAdminCD1 - InfraDesign - W2ServerAdmin

QuantumAxcess: EpicGames - JustSports - CoolGames - CoolGamesToo -

Roland C.: CDC01  - GuitarAndBass - SuperSax - Africa - SoloBrass -

Zero-G: BeneathThePlanet - Ethnic - PureTripHop - ReturnToPlanet - WorldClass -