EBOOKS AND AUDIOBOOKS DISTRIBUTION

Amazon: [Kindle]

Audible [audiobook] [curatela]

GooglePlay [audiobooks]

Mondadori Store [audiobooks] [ebooks]

Kobo [audiobooks/ebooks]

Libraccio [audiobooks] [ebooks] [classicistranieri] [curatela]

Libreria Universitaria [ebooks]

IBS [audiobooks/ebooks]

LaFeltrinelli [audiobooks/ebooks]

Youcanprint [audiobooks/ebooks]

Barnes and Noble: [audiobooks/ebooks]

Findawayvoices Shop [audiobooks]

StreetLib: [audiobooks/ebooks]

Audiobooks.net [audiobooks]

Casa del libro [ebooks]

Libro.fm [audiobooks]

Gandhi [audiobooks/ebooks]

Web Analytics
Franciaország - Wikipédia

Franciaország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Francia Köztársaság
République française
Franciaország zászlaja Franciaország címere
Franciaország zászlaja Franciaország címere
Nemzeti mottó: Liberté, Égalité, Fraternité
(Szabadság, Egyenlőség, Testvériség)
Himnusz: La Marseillaise
Franciaország fekvése
Főváros Párizs
é. sz. 45°52′ k. h. 2°19′
Államforma elnöki köztársaság
 - Elnök Nicolas Sarkozy
 - Miniszterelnök François Fillon


Hivatalos nyelv francia
Alapítás  
 - Francia állam  
 - Jelenlegi alkotmány  
Terület  
 - Összes 674 843 1 km² (40.)
Népesség  
 - 2008 évi becslés 64 473 140 2  (20.)
 - Népsűrűség 114 fő/km²
GDP 2006
 - Összes 2,232 milliárd (6.)
PPP: 1,871 milliárd
 - Egy főre jutó 35 404 (18.)
PPP: 30 100
HDI (2007) 0,952 (10.) – magas
Pénznem euró (EUR)
Időzóna CET (UTC+1)
 - Nyári időszámítás CEST (UTC+2)
Internet TLD .fr
Nemzetközi gépkocsijel F
Hívószám +33
EU tagja.

1 a tengerentúli területek nélkül 551 695 km²
2 a központi terület népessége 61 875 822 fő
3 kivéve a csendes-óceáni területeket
4 csak a csendes-óceáni területeken

Franciaország, hivatalosan a Francia Köztársaság (franciául la France vagy République française) független ország. Központi területe Nyugat-Európában helyezkedik el, de világszerte rendelkezik megyékkel és területekkel. A központi rész a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Ezt a territóriumot hatszögletű alakja végett a franciák gyakran emlegetik l'Hexagone (magyarul a hatszög) néven.

Szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Tengerentúli függőségein keresztül határos Brazíliával, Surinammal és a Holland Antillákkal. Franciaországot és Nagy-Britanniát a La Manche-csatorna alatt futó Csalagút köti össze.

Franciaország egységes elnöki köztársaság. Legfőbb eszméi a Emberi és polgári jogok nyilatkozatában vannak összefoglalva. A 18. és 19. században az ország a kor egyik legnagyobb gyarmattartó birodalma, hatalmas területekkel Afrikában és Délkelet-Ázsiában és számos szigettel a Csendes-óceánban. Franciaország fejlett állam, amely a forrástól függően a világ ötödik vagy hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. Évi 79 millió turista látogatja, ezzel a legkeresettebb ország a világon.

A nemzetközi politikában jelentős szerepet vállal. Alapító tagja az Európai Uniónak és az ENSZ-nek és Biztonsági Tanácsának, tagja a Frankofóniának, a G8-nak, az OECD-nek és a NATO-nak. Franciaország nukleáris fegyverekkel is rendelkezik.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Franciaország kontinentális területe (France métropolitaine) Nyugat-Európában a Földközi-tengertől egészen az Északi-tengerig, a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Szárazföldi szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Az Egyesült Királyságtól a La Manche-csatorna választja el. A központi területhez számítják Korzika szigetét is.

Az ország gyarmatosító múltja örökségeként Európától távoli ú. n. tengeren túli megyékkel és adminisztratív módon függő területekkel rendelkezik. Dél-Amerikában Francia Guyana szomszédos Suriname-mal és . Franciaországhoz tartozó kis szigetek mindhárom óceánban találhatók.

[szerkesztés] Domborzat

térkép szerkesztése
Franciaország domborzati térképe
Franciaország domborzati térképe

Francia vidékek domborzata igen változatos képet mutat. A tájak északon és nyugaton tengerparti síkságokká szelidülnek, míg a nyugati és déli- délkeleti vidékek vadregényes hegyláncokkal (pl. Francia-középhegység) kápráztatják el az oda látogatót. Délen tör az ég felé a Pireneusok vonulata, és innen a Földközi-tenger partján, a Francia Riviérán végighaladva elérjük az Alpok csúcsait. Itt emelkedik Európa legmagasabb pontja is, a 4808 m-es Mont Blanc.

[szerkesztés] Vízrajz

A Vogézek D-i részétől D-i irányban, a Francia-középhegység K-i részén a Cévennekig húzódó vízválasztó vágja ketté az országot. A vízválasztótól K-re a Rhone és a Saone gyűjti össze az Alpok és a K-i országrész vizeit és szállítja a Földközi-tengerbe. Franciaország többi nagy folyója már az Atlanti-óceán vízgyűjtő területéhez tartozik. Az É-i terület legjelentősebb folyója a Szajna. Az Oise, az Aise, a Marne és a Yonne vizeit összegyűjtve a Párzsi-medencén átfolyva a La Manche-ba torkollik. A Francia-középhegységben eredő Loire a Bretagne-tönk D-i peremét átszelve éri el az óceánt. Az Aquitániai-medence fő folyója, a Garonne a Pireneusokból és a Francia-középhegység Ny-i oldalairól lefutó vizeket gyűjti össze. A Francia-középhegységből lefutó másik jelentős folyóval, a Dordogne-nyal közös tölcsértorkolatuk a Gironde. A Lorraine-i fennsíkon és az Ardennekben eredő folyók az Északi tengerbe szállítják vizüket. A Maas, a Moselle és az Ill a Rajna mellékfolyói. Az éghajlatnak megfelelően az ország folyóit egyenletes vízjárás és bő utánpótlás jellemzi. Az egyes vízrendszereket fejlett csatornahálózat köti össze.

[szerkesztés] Éghajlat

Franciaország éghajlatát az óceáni és mediterrán hatások befolyásolják legerősebben. Az ország túlnyomó részének éghajlata enyhe telű óceáni, a tengerpartoktól távolabbi területeken azonban a kontinentális éghajlat sajátosságai is megjelennek. A földközi-tengeri partvidék éghajlata jellemzően mediterrán, ugyanakkor a magasabb hegyvidékeken, így elsősorban az alpi területeken változatos magashegységi éghajlat alakul ki.

A Franciaországba látogatók tehát egész évben igen eltérő időjárással találkozhatnak az ország különböző részein.

A mediterrán térség éghajlata jelentősen különbözik a többi régióétól. Itt a legenyhébb a tél (a leghidegebb hónap középhőmérséklete 6-8 °C), míg a mérsékleten meleg nyári hónapokra 22-24 °C-os középhőmérsékletek jellemzők. Júliusban és augusztusban gyakori itt a nyári szárazság, amikor egy-egy hónap során csupán 10-30 mm csapadék hullik. Franciaország déli vidékein a nyári hónapokban jóval többet süt a nap, általában 11-12 órát - míg északon egy nyári napon 7-9 órás napsütésre lehet számítani.

A tenger vize a földközi tengeri partokon augusztusban a legmelegebb, 23-25 °C-os, de júniusban és júliusban is felmelegedhet 21-23 °C-ig.

A Franciaország déli részén található Provence tartomány egyik jellegzetes időjárási sajátossága a sokszor napokon át fújó kellemetlenül erős északi szél, a misztrál, amely elsősorban télen, de az év más szakában is gyakori.

Öltözködés: A Földközi-tenger partvidékén nyári délutánokon gyakorta 29-32 °C-ig emelkedik a hőmérséklet, így a pamut és a kimondottan nyárias öltözködés a megfelelő. Természetes, hogy - elsősorban a tengerparti strandokon - sapka, kalap viselése szükséges lehet.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

A földközi-tengeri partvidéken és Dél-Franciaország némely részein mediterrán növényzet van. Örökzöld tölgyesek, píneák, ciprusok és olajfák a táj jellegzetes szárazságtűrő növényei. A magyaltölgy mindenütt elterjedt, a paratölgy főként a kavicsos felszíneken található. Az erdőket sok helyen erdőirtás és legeltetés miatt keletkezett bokorerdők, macchiák és garigue-ok váltották fel. A Vizcayai-öböl mentén a homokdűnéket helyenként tengerparti fenyők borítják. Az ország többi része, a magashegységeket kivéve a Ny-európai kevert tölgy- és bükkerdők övezetébe tartozik. Ezekhez a Vogézek lejtőin szelídgesztenyések csatlakoznak. A vizet át nem eresztő talajokon lápi és mocsári növénytársulások jöttek létre.

[szerkesztés] Környezetvédelem

Itt is működnek úgynevezett "Környezetvédő Brigádok"!

[szerkesztés] Történelem

A mai Franciaország határai majdnem egybeesnek a történelmi Gallia (Alpokon túli) területeivel, amelyeket egykor Gallia Transalpina néven ismertek. A területen kelta (latinul gall) törzsek éltek. A i. e. 1. században Gallia egésze a terjeszkedő Római Birodalom provinciája lett, a rómaiak mindenütt városokat építettek, az őslakosság pedig összekeveredett velük és átvette a latin nyelvet (romanizáció). A 2-3. század között a kereszténység is elterjedt.

A 4. század végén egyre fenyegetőbbé vált a keleti határon áttörő germán törzsek, majd az 5. századtól különösen a frankok jelenléte, akiknek nevéből a „francia” elnevezés is származik. Az 5-9. század között az ország területe a Frank Birodalom részét képezte, amelynek legnagyobb uralkodója Nagy Károly volt. Utódai 843-ban a birodalmat három részre osztották, ennek nyugati részéből, a Nyugati-Frank Királyságból alakult ki Franciaország, amely nevét a mai Île-de-France tartományról kapta.

Nagy Károly leszármazottai, a Karolingok uralták Franciaországot egészen 987-ig, ám a dinasztia ekkor kihalt. Ekkor Île-de-France hercegét, Párizs grófját, Hugo Capet-t koronázták királlyá. Az ő leszármazottaiból alakultak meg az országot uraló következő nagy dinasztiák, a Capetingok, a Valois-ház és a Bourbon-dinasztia, amelyek a hosszú örökösödési háborúk és házassági szövetségek során végül az egész országot egyesítették. A királyság a 17. századtól élte a fénykorát, különösen XIV. Lajos uralma alatt (a „Napkirály”, 16431715). Ekkor Franciaország óriási hatással volt az egész európai politikára, gazdaságra és kultúrára, népességének gyors növekedése pedig Európa legnagyobb lakosságú országává tette. Megkezdődött a francia gyarmatosítás is.

Eugène Delacroix: A Szabadság vezeti a népet
Eugène Delacroix: A Szabadság vezeti a népet

A királyság 1792-ig állt fenn, amikor a Nagy Francia Forradalom kikiáltotta a köztársaságot. 1799-ben Bonaparte Napóleon ragadta magához a hatalmat. Seregeivel számos hadjárat során elfoglalta szinte fél Európát, és a meghódított országokban saját családja tagjait ültette trónra. Az oroszországi hadjárat azonban kudarccal járt, és a napóleoni háborúkban kb. egymillió francia katona halt meg. Mégis ez az időszak volt a francia dicsőségnek és a francia nemzet kialakulásának nagy korszaka. Napóleon 1815-ös vereségét követően, Franciaország újra királyság lett.1830-ban újabb forradalom tört ki, amelynek eredményeként alkotmányos királyságot vezettek be.

1848-ban ismét forradalom következett, melynek során a Nemzetgyűlés kikiáltotta a „második Francia Köztársaságot”. Ez azonban rövid életű volt, 1852-ben Bonaparte Napóleon unokaöccse császárrá koronáztatta magát III. Napóleon néven (második császárság). Uralma alatt az egész ország gyors ütemben fejlődött, meggyorsult a gyarmatszerzés is, és Franciaország európai pozíciói megerősödtek. Végül III. Napóleon 1870-ben Franciaországot parlamentáris monarchiává nyilvánította. Ebben az évben azonban kitört a francia-porosz háború, amelyben Franciaország vereséget szenvedett. Miután a németek megszállták az országot, a király megbukott. 1871-ben polgári radikális – szocialista forradalom kezdődött és megalakult a párizsi kommün. Ennek leverése után létrejött a „harmadik köztársaság”.

Franciaország 1870 és 1914 között gyarmatbirodalmat épített ki (francia imperializmus). Létrejött a brit-francia szövetség (antant) a fegyverkező Németország ellensúlyozására.

Franciaország az I. világháborúból, majd a náci német megszállást követően a II. világháborúból is győztesként került ki. Ez azonban nem akadályozta meg a gyarmatbirodalom (Afrika, Ázsia, Óceánia) széthullását az 1950-es években. A háború után az úgynevezett „negyedik köztársaság”, majd 1958-tól máig az „ötödik köztársaság” következett, amely Charles de Gaulle vezetésével új alkotmányt dolgozott ki a köztársasági elnök megnövekedett jogkörével.

1968-ban baloldali diáklázadások törtek ki, a polgárháborús veszélyt sikerült elhárítani, azonban de Gaulle lemondott. Utódai, Georges Pompidou és Valéry Giscard d'Estaing még sokáig az ő nyomdokain jártak, majd 1981-ben a szocialista François Mitterrand vette át helyüket, aki számos szociális reformot hajtott végre. Mivel azonban a fő társadalmi problémákat nem sikerült megoldania, bukása után megerősödött a jobboldal. Az elnöki posztot 1995 óta Jacques Chirac töltötte be.

A 2007-es elnökválasztáson a magyar gyökerekkel rendelkező Nicolas Sarkozy lett a köztársasági elnök.

Franciaország külpolitikáját a 90-es évek óta az Európai Unió fejlődésének elősegítése, ezen belül különösen a Németországgal való kibékülés és együttműködés jellemzi. 1999-ben bevezették az eurót. Ennek ellenére az ország lakossága a 2005. májusi népszavazáson az Európai Alkotmány ellen szavazott.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Franciaország politikai berendezkedése szerint demokrácia, annak is a fél-prezidenciális köztársaság válfajába sorolható be. Ez az elnöki tisztség különleges súlyával magyarázható.

Az államfő különleges státusát jól mutatja, hogy az alkotmány államszervezeti része az elnökről szóló II. címmel kezdődik. A korábbi, 1946-os alkotmány a Nemzetgyűlést helyezte az államfő elé. Az elnök a végrehajtó hatalom része. Mivel a végrehajtó hatalomnak része a kormány is, ezért a végrehajtó hatalom „dualista”, „kétfejű” („bicéphale”) jellegű. A köztársasági elnököt általános közvetlen választással öt évre választják. Az alkotmány eredeti, 1958-ban elfogadott szövege az államfő közvetett megválasztásáról rendelkezett, ahol szavazati joggal a képviselők, a szenátorok és az önkormányzatok képviselői rendelkeztek. 1962-ben módosították az alaptörvényt, és bevezették a közvetlen államfőválasztást. Az elnöki mandátum időtartama eredetileg hét év volt, ezt a 2000. évi alkotmánymódosítás csökkentette le a jelenleg hatályos öt éves ciklusra.

A Parlament kétkamarás szerkezetű: a Nemzetgyűlésből („l'Assemblée Nationale”) és a Szenátusból („le Sénat”) áll. Az 1958. évi alkotmány a kormányt is erősíteni kívánta a parlamenttel szemben, elkerülendő a III. és IV. köztársaságokat jellemző kormányzati instabilitást. A kormány tagjai a miniszterelnök, a miniszterek és államtitkári rangú kormánytagok is lehetnek. A minisztereket az Elnök nevezi ki, a miniszterelnök javaslatára. Egyes miniszterek államminiszteri státussal rendelkeznek (ministre d'Etat), akik rangban a rendes miniszterek fölött, de a miniszterelnök alatt állnak.

A Kormány működési formája a Minisztertanács, ennek – általábann heti rendszerességű – ülésein az államtitkárok kivételesen vesznek részt. Mivel a Minisztertanácsot az államfő vezeti, kialakult kormánytanács (Conseil de cabinet) elnevezéssel a Minisztertanács üléseit előkészítő struktúra, amelyet a miniszterelnök irányít. A Kormány rendelkezik a közigazgatás és a fegyveres erők fölött. Felelős a Parlament előtt. A miniszterelnök irányítja a Kormány tevékenységét. Az államfőhöz való viszonyának elemzése alapján állapították meg, hogy „a miniszterelnök nem politikai vezér, hanem sokkal inkább az adminisztráció, a szűkebb értelemben vett igazgatás feje.” (Bihari Ottó)

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A parlament 1875 óta kétkamarás:

  • Népgyűlés (Assemblée nationale) az alsóház
  • szenátus pedig a felsőház.

[szerkesztés] Közigazgatási beosztás

Franciaország európai részének 22 régiója és 96 megyéje
Franciaország európai részének 22 régiója és 96 megyéje

Franciaország jelenleg 26 régióra és ezeken belül 100 megyére (franciául département) oszlik.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Szélsőbaloldali

  • Forradalmi Kommunista Liga (LCR)
  • Munkásharc (LO)
  • Munkások Pártja (PT)

[szerkesztés] Baloldali

  • Szocialista Párt (PS)
  • Baloldali Radikális Párt (PRG)
  • Köztársasági és Állampolgári Mozgalom (MRC)
  • Francia Kommunista Párt (PCF)
  • A Zöldek

[szerkesztés] Centrista

  • Unió a Francia Demokráciáért (UDF) , 2007-óta Demokrata Mozgalom (Modem)
  • Radikális Párt (PR)

[szerkesztés] Jobboldali

[szerkesztés] Szélsőjobboldali

  • Nemzeti Front (FN)
  • Köztársasági Nemzeti Mozgalom (MNR)

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

lakosság: 62 millió

[szerkesztés] Általános adatok

  • Népességnövekedés

Franciaország népességének történelmi fejlődése a nyugati világban a 19. századtól kezdve sajátosan alakult. A 19. században és a 20. század első felében a népességszám Franciaországban nem növekedett akkora ütemben, mint Európa többi részén, ugyanakkor a 20. század második felében sokkal erősebb növekedés volt tapasztalható a többi országéhoz, vagy az előző évszázadokban mért saját növekedéséhez képest.

1974-et követően a népességnövekedés lelassult, mélypontját éves 0,39%-kos növekedéssel 1990-ben érte el, amivel már sokkal inkább összhangba került Európa népességfogyásnak indult többi részével. Mindezek után a 2004-es francia népszámlálás adatai jócskán meglepték a demográfusokat. A 2004-es népszámlálás szerint megtörtént, amit senki nem jósolt előre, az 1999-es népszámlálást követően a népességnövekedés felgyorsult. 1999 és 2003 között a népességbővülés 0,58% körül alakult, 2004-ben pedig 0,68% lett, ez csaknem elérte az észak-amerikai szintet. 2004 a legmagasabb népességnövekedést eredményezte az országban 1974 óta, és ezzel Franciaország jóval megelőzi Európa többi országát (leszámítva Írországot). 2003-ban az európai természetes növekedést majdnem teljes egészében Franciaország természetes növekedése tette ki (a bevándorlást nem számítva): az Európai Unió 216.000 lakossal bővült (a bevándorlás nélkül), amiből 211.000 volt Franciaország népességének növekedése önmagában és 5.000 az összes többi EU tagországé együttvéve. 2004-ben Franciaország népességének természetes növekedése elérte a 256.000 főt.

A váratlan eredmények jelentős következményekkel járhatnak a jövőre nézve. Oroszország és Németország után Franciaország jelenleg a harmadik legnépesebb ország Európában. A demográfusok eredetileg úgy számították, hogy 2050-re a francia nagyvárosokban 64 millió ember fog élni, de ma már egyetértenek abban, hogy az 1990-es növekedési ütemre alapozott becsléseik visszafogottak voltak. Ma már úgy tartják, a francia nagyvárosok lakossága 2050-re eléri a 75 millió főt, ekkor az ország már az Európai Unió legnépesebb tagállama lesz, több lakossal, mint a jelenlegi tagállamok közül bármelyik: Németország (71 millió), Nagy-Britannia (59 millió) és Olaszország (43 millió). Ha ezek a becslések valósággá válnak, ez értelemszerűen változásokat eredményez a brüsszeli erőviszonyokban is. 2004 közepén Franciaország lakosainak száma (a tengerentúli részekkel együtt) 13,6%-át tette ki a 460 millió fős EU-nak. Az Európai Unió 25 tagállamának 2050-re jósolt 445 millió lakosából pedig már 17,5% él majd Franciaországban az előrejelzések szerint.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint a politikai menedéket kérők aránya 2003 és 2004 között 3%-kal nőtt, míg ugyanezen időszak alatt az Egyesült Államok számára benyújtott menekültügyi kérelmek száma 29%-kal csökkent. Franciaország ezzel 2004-ben átvette az USA vezető helyét a menekültek célországainak listáján.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

  • Etnikumok
    Franciaországot a történelem előtti időktől kezdve kereskedelmi, népvándorlási és hadműveleti utak szövik át. A mai népesség az évszázadok során négy fő európai népcsoport keveredése eredményeképpen alakult ki: kelta (gall és breton), akvitán (baszk származású), római és germán (frank, vizigót, burgund, normann). A történelmi népcsoportokon kívül a 19. századtól kezdve további népcsoportok települtek Franciaországba, csak a legismertebbeket említve: belgák, olaszok, spanyolok, portugálok, lengyelek, örmények, kelet-európai zsidók, maghreb népek, arabok, berberek, fekete-afrikaiak és kínaiak. Jelenlegi becslések szerint a francia népesség 40%-át ezek a bevándorló hullámok teszik ki, amivel Franciaország etnikailag az egyik legváltozatosabb országgá vált Európában és ebben jelentősen hasonlít az Egyesült Államokhoz és Kanadához.
A francia nyelv a világban ██ anyanyelv ██ hivatalos nyelv/közigazgatás nyelve ██ fontos második nyelv vagy kultúrnyelv ██ franciaajkú kisebbség
A francia nyelv a világban

██ anyanyelv

██ hivatalos nyelv/közigazgatás nyelve

██ fontos második nyelv vagy kultúrnyelv

██ franciaajkú kisebbség

  • Nyelvi megoszlás
    Franciaországban az egyetlen hivatalos nyelv a francia. Ugyanakkor esetenként, főként az idősebbek, több más helyi nyelvet és dialektust is megértenek és használnak, mint például a provanszál, a katalán, a baszk, a breton, a Haiti kreol, a korzikai, a flamand, a lotaringiai német, valamint néhány további dialektus, mint például az elzászi, a gaszkonyi és a picard. Ezeket a történelmi nyelveket és nyelvjárásokat tájszólásként kezelik, noha ez legtöbbjükre nézve hamis. Némelyiket már iskolákban is tanítják, noha helyi és nemzeti szinten is hivatalosan csak egy nyelvet ismernek el. Néhány, a bevándorlók által beszélt nyelv szintén elterjedt, különösen a nagyvárosokban: a portugál, a maghreb arab, berber nyelvek, dél-szaharai nyelvek, a török, a kínai (wu, kantoni, min nan és mandarin), a vietnami és a khmer a leggyakoribbak.
  • Vallási megoszlás
    Franciaország történelmileg túlnyomórészt római katolikus ország antiklerikáris hajlamokkal, az 1970-es évektől pedig nagyon szekuláris. A vallásszabadság alkotmányos alapjog, ahogy az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában lefektették. A közszféra és a vallások között a laicité (laicizmus) a meghatározó elv, mely szerint a kormány nem avatkozik a vallási tanításokba, a vallásoknak pedig tartózkodniuk kell a politikába való beavatkozástól.
    A kormány nem vezet statisztikát a lakosok vallásáról. Ismeretlen forrású statisztika elérhető a ’CIA World Factbook’ című kiadványban, amely szerint: római katolikus 83-88%, muszlim 5-10%, protestáns 2%, zsidó 1%. Egy 2003-as felmérés szerint a lakosok 41%-a szerint Isten létezése „kizárt” vagy „valószínűtlen”, 33% állítja, hogy az „ateista” szó többé-kevésbé ráillik, 51% kereszténynek vallja magát. A hívők közül 62% római katolikusnak, 6% muszlimnak, 2% protestánsnak, 1% zsidónak, 2% pedig más vallásúnak mondta magát, 26% azt állította, hogy nem hisz vallásokban, 1% pedig megtagadta a válaszadást.

Franciaországban található Nyugat-Európa legnépesebb muszlim közössége. Legfőbb központjuk a Párizsi Nagymecset.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

A La Défense Párizsban, a francia gazdaság szíve
A La Défense Párizsban, a francia gazdaság szíve

Az ország a fejlett országok sorába tartozik, tagja a G8-nak, és 2005-ben a Föld hatodik legnagyobb gazdaságát tudhatta magának, 2118 milliárd dolláros GDP-vel. Mindazonáltal az egy főre jutó GDP szerinti európai rangsorolásban csak a 9-dik volt 25-ből, az Eurostat szerint és világszinten a 17-dik.

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

Franciaország közlekedése igen fejlett. Sűrű autópálya hálózat hálózza be. Az autópályák fizetősek. A vasúti közlekedés is igen fejlett. Vasútvonalak összes hossza 31 840 km, és jelenleg igen intenzív fejlesztés alatt áll. Párizs repülőterei a nemzetközi légiforgalom nagy csomópontjai

[szerkesztés] Energia termelés

Franciaország a világ második legnagyobb atomenergia termelője, az Amerikai Egyesült Államok után.

A teljes áramellátás eloszlása [1] :

[szerkesztés] Kultúra

Franciaország nemzeti szimbóluma Marianne, aki egyben a francia forradalom jelképe is.

[szerkesztés] Oktatási rendszer

a francia oktatási rendszer
a francia oktatási rendszer

Franciaország oktatási rendszere hasonlít a többi európai rendszerhez. A francia oktatási rendszer felépítése:

  • Előiskola: Maternelle
  • Elemi iskola: école élémentaire
  • További iskolák: collège lycée, lycée professionnel.

Lásd még: Franciaország egyetemei

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészet

Francia művészet
Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Film


  • Építészet
A francia főváros közismert épülete, az Eiffel-torony
A francia főváros közismert épülete, az Eiffel-torony
Édouard Manet: Ebéd a szabadban (Le déjeuner sur l'herbe)
Édouard Manet: Ebéd a szabadban (Le déjeuner sur l'herbe)
  • Képzőművészet

Híres francia képzőművészek: Gustave Courbet, Eugene Delacroix, Édouard Manet, Claude Monet, Vincent van Gogh, Georges-Pierre Seurat, Paul Cézanne, Paul Gauguin, Henri Rousseau, August Rodin, Pablo Picasso

  • Irodalom

Francia irodalmi klasszikusok:

Bővebben: Francia irodalom
  • Filmművészet
Bővebben: Francia film

Franciaország jelentős szerepet játszott a film és a filmművészet létrejöttében. A Auguste és Louis Lumiere találták fel a mozit. Nagy francia filmrendezők voltak a némafilm korában Georges Mélies, a két világháború között Jean Renoir, a II. világháború után pedig Marcel Carné. Az 50-es évektől meginduló francia új hullám az egész világ filmművészetére jelentős hatást gyakorolt, legnagyobb rendezői Jean-Luc Godard és François Truffaut. Az 80-as évektől máig ismét megújult a francia film, a korszak kiemelkedő alkotói Luc Besson, Krzysztof Kieślowski, Jean-Pierre Jeunet.

  • Zene

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

A francia konyha méltán híres a fűszereiről, mártásairól. Néhány híres étele a hagymaleves, a besamel-mártás, a tenger gyümölcsei, csigák, sajtok, borok.

[szerkesztés] Sport

A legnépszerűbb sport Franciaországban a labdarúgás. A franciák nagy hévvel szurkolnak kedvenc klubcsapataiknak és a nemzeti válogatottnak. A szurkolás 1998-ban meghozta az eredményt: Franciaország világbajnok lett, ráadásul hazai pályán. A siker tovább folytatódott: a csapat 2000-ben Zinédine Zidane vezetésével az Európa-bajnokságot is megnyerte. Ezen kívül 1960-ban, 1992-ben, 1996-ban, 2000-ban, 2004-ben, és 2008-ban vettek részt az EB-n.

Az 1903 óta, nyaranta megrendezett Tour de France a világ legrangosabb országúti kerékpárversenye. 3 héten át küzdenek egymással a világ legjobb biciklistái, a hegyi szakaszokkal is tarkított, különösen nehéz viadalon. 2005-ben már hetedszer az amerikai Lance Armstrong nyert, francia versenyző utoljára 1985-ben, Hinault Bernard személyében állhatott a dobogó legfelső fokára.

Ötször lobbant fel az olimpiai láng Fraciaországban, két nyári és három téli olimpián. 1900-ban és 1924-ben Párizs adott otthont nyári játékoknak. Pályáztak harmadszorra is, de 2012-ben London nyerte el a rendezés jogát. Az első téli olimpiát 1924-ben, Chamonixban rendezték. 1968-ban Grenoble, majd 1992-ben Albertville volt az esemény házigazdája. Az olimpiai eszme is Franciaországban éledt fel: Pierre de Coubertin báró ötletére elevenítetikk fel 1896-óta négyévenként az ókori görög játékokat.

Nagy érdeklődésre tart még számot a Francia Nyílt Teniszbajnokság, amit a párizsi Roland Garros-stadionban rendeznek. Világhíres a Le Mans-i 24 órás autóverseny és népszerű a Forma-1 is. Utóbbit 2005-ben és 2006-ban a Renault csapata nyerte.

[szerkesztés] Ünnepek

[1] [2]

[szerkesztés] Források és jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások


EU
Az Európai Unió
Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia
¹Kivéve Grönlandot és Feröert
 
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)


Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland

Más nyelveken
Download ISO files from Walnut Creek and Others: Telecom 1996 - ADA (International Language for Software Engeneering) - AmiNET CD-ROM - Audio Toolkit - Avalon - BSD Docs -  CD-ROM of CD-ROMs - CICA for Windows 1 - CICA for Windows 2 - CicaNT - Cica1204 - CUG 1293 - DOOM CD - DOOM Tools - EAST 0894 - Garbo - Gif Galore - Usenet Source Code - Internet Info - Linux Web ToolsMusic Workshop - Windows NT -  Perl CD-ROMPower DOS - SCI Lib - SIMTEL92 - Space Shuttle Encyclopedia - Teacher2000 - Walnut Creek - Welcome to Africa - Butterly - Documenti (IT) - GNUtembergLa Coleccion (ES) - Libris Britannia - Project Gutenberg 94 - Project Gutenberg 97 - Giga Games - GNU X11R5 - Hobbes OS2 - Kirks Comm CD - RedHat 5.1 - CPM94 - OWA 1.7.7 - Perl CD 95 - SIMTEL10000 - Slackware 3.5 - SourceCode 0394 - Sys Vr4 - TaxInfo93 - Tex95 1 - Tex95 2 - RedAlert CD - CRV2 Collection - WCSampler44 - FractalFrenzy - World Radio Amateur Directory - PCOpen - 100 GreatGames - 1000 Games - 1000 HotGames - BadKillyMeow - BadKittyGothic - BBS Documentary DVD - BeachWare - BlachHawk97 - Complete Internet Archive -  Cybernet - DiamondCollection - FunPack93 - GigaGames3 - GigaGames5 - GoldGames - BusinessPlatinum -  BBSCompanion - HPAVC CDRom - HubbleSpace_1 - HubbleSpace_2SoundEffects - AMGKleptomania - AMGGrooveActivator - AmigaStXX - BigBang - DrumBase5000 - eGames151 - ELab1 - ELab2 - ELab3 - ELabCD1 - ELabCD2 - GeminiAtari93 - Greytsounds - HollywoodEdge - BrazilianPercussions - MasterbitsTR - MasterbitsClimax7 - MicroforumWIN1 - MicroforumWIN2 - MidimarkPro - ModemMadness - MusicStoreSound - NASASourceCode - NetwareSuperLibrary - NiceBeats28 - NiceBeats29 - NightOwl17 - NightOwl19 - NewGold1 - NewGold2 - UniverseOfSounds - PCSIGHome - PCSIGGames - PhoenixCD5.0 - PowerDos96 -PSL5 - PSL7 - PSL7bis - ArcadeMania - ReligiousClipart - Ruby - SapphireCollection - ScreenSaver98 - SharewareBackthrough - SharewareHeaven14 - SoundGallery - SoundsGood - SoundScan - SpaceAndAstronomy - SvCollect5 - SyntWorx - TucowsCD2 - ASPCD - JohnRuskinInstallation - JohnRuskinCD - TurboLinux98CD1 - TurboLinux98CD2 - GameWareCollection - UrbanShakedown - VoiceCrystal - WizooPlatinum - Wurlitzer - 4.4 BSD Lite Export - 640MbShareware - CD-ROMToday - CE_OP_CD - CDFacil1 - CDFacil2 - CDFacil3 - InnerWorld - MDCDRomMikroDAT2 - Pegasus4.0 - Saitek - Saturn - SharewareStudio - SLS CD.ROM - SoMuchShareware - StrategyAfterLife - Biblioteca3.7 - CDRom54cDVD0905 - cliCK12.7 - InternetWorld97 - LaBiblePC - Level0298R - MisterDrom - PCbresp - Expert15 - Expert27 - Expert33 - Expert34 - Pswe010 - RCDRom31 - Rom1025 - SoftMag - MacBible

MundoDoCDROM (Portuguese): 54 - 60 - 125 - 128 - 136 - 08 - 114 - 119 - 120 - 17 - 27 - 32 - 33 - 49 - 55 - 57 - 61 - 61bis - 65 - 66 - 67 - 79 - 92 - 59 - 69 -138 - 75 - 16 - 2 - 3 - 4 - 6

MundoDoLinux: 10 - 12 -13 - 15 - 16 - 19 - 20 - 37 - 44a -

LinuxXF: 137 - 50a - 50b - 50c - 102 - 108 - 109 - 126 - 166 - 183 -           

SIMTEL Special: CD1 - CD2 - 2001 - 1/1997 - 2/1997 - ForWindows96 -   
              
CICA32: 1/4 - 2/4 - 3/4 - 4/4

National Geographic: 1900-1906 - 1906-1909 - 1888-1900      
 
Project Gutenberg: Project Gutenberg - DVD 2002 - PG2003 - PGCD - PG DVD 2010 - PG DVD 2006 - PG CD 2007 - Some Best PG - PG Audiobooks MP3 - PG Audiobooks OGG -
PG Texts TXT - PG MP3 - PG OGG - PG TXT -  ZIM files - English ZIM - Zim for Kiwix -

LinuxMagazine: 40 - 142 - 114 - 120 - 121a - 121b - 122a - 122b - 123a - 123b - 125a - 125b - 130 - 139 -  

PierShareware: CD1 - CD3 - CD4 - CD8 - CD9

SharewareOverloadTrio: Volume1 - Volume2 - Volume3

Websites for Download: Hesperian Health (AR) - Kaos Small (AR) - Kaos Big (AR) - Arvind - Deutsch-Arabisch - Kaos (DE) - Project Reconnect (DE) - Deutsch als Fremdsprache - African History - Algebra to go - Binofino - Bookdash - Cats & Dogs Books - Ck12 - Corel Knoweledge - Educate - Fantastic Phonics Adults - Fantastic Phonics Child - Feed the Monster - GCF2015 - Iicba - English Language Training - Math Expressions - Mustard Seed Books - Ole Nepal - OpenStax - Rachel - RachelCourses - Saylor - Siyavula - StoryBooks - Tanzanian Exams - Wassce - Women in African History - Biblioteca (ES) - CNB Guatemala - EducaLAB (ES) - GCF2012 (ES) - Mustard Seed Books (ES) - Rachel (ES) - Tocomadera - Afrique - Cats & Dogs Books (FR) - Ebooks Gratuits (FR) - Haiti Futur (FR) - Kaos (FR) - StoryBooks (ID) - Deutschkurse - Kaos (PT) - Kaos (SW) - Refugees - Appunti di informatica liberaWatch Tower Library -

Wiki Projects: English Wiki Abstracts (XML) - Education - CDpedia0.7 - DVDpedia0-7 -  MLWikipediaCD - WikipediaPL06 -

ZIM Projects: Wikipedia - Wikisource

AKAI S6000 - Ultimate - Vol. 5 - World Sounds

Best Service -  DanceFloorBast - DanceMegaDrumsEthnicJourneySound - KillerHorns - DOM - RossGarfieldDrums

Cream of the Crop: 1 - 11.1 - 11.2 - 2 - 24 - 25 - 26 - 3 - 4 - 6 - 7 - 8.1 -

InfoMagic: Games1 - Games2 - NTSource1 - NTSource2 - Windows3Pack1 - Windows3Pack2 - Windows3Pack3 - Windows3CD1 - Windows3CD2 - Windows6Pack1 - Windows6Pack2Windows6Pack3Windows6Pack4 - Windows6Pack5 - Windows6Pack6 -

LearnKey 70215 - CD1 - CD4 - CD5 - ClusterServerAdminCD1 - InfraDesign - W2ServerAdmin

QuantumAxcess: EpicGames - JustSports - CoolGames - CoolGamesToo -

Roland C.: CDC01  - GuitarAndBass - SuperSax - Africa - SoloBrass -

Zero-G: BeneathThePlanet - Ethnic - PureTripHop - ReturnToPlanet - WorldClass -